83 éve lépett fel először Edith Piaf a párizsi közönség előtt

Az utca törékeny virágának már nem kell a párizsi színpadokon hervadoznia, miután megerősödött és tapasztalatot szerzett… hatalmas sikert aratott.

írta a Paris Soir másnapi száma

Az ABC Színház színpadán 1937. március 26-án debütált Edith Piaf élete akkori legnagyobb közönsége előtt. 1935-ben kezdte karrierjét bárokban, de csak ekkor vált nagy énekesnővé, hála Raymond Assónak és Marguerite Monnot-nak.

A kemény munka a színfalak mögött

1937. januárjában az akkor “tengő-lengő” énekesnőt Raymond Asso karolta fel, mély bánatából, elveszettségéből. Ekkor még egy éve sem volt, hogy megölték felfedezőjét, Louis Leplée-t, aki bárjában, a Gerny’s-ben foglalkoztatta őt. A gyilkosság botránnyá alakult: Edith-et cinkossággal gyanúsították. A legjobbkor jött Raymond.

A dalszövegíró célja az volt, hogy kibontakoztassa Edith tehetségét és megmutassa a közönségnek, hogy nem egy egyszerű bárénekesnő áll előttük.

Egy kőkemény gyémánt volt, amelyen csiszolnom kellet. Ez nem volt túl egyszerű…

emlékezett vissza Asso.

Marguerite Monnot zeneszerzővel mesterműveket készítettek Edith-nek, melyek első saját dalai lettek.

Étkezési és öltözködési szokásai is gyökeresen megváltoztak, sőt, helyesírása is sokat javult ez idő alatt. Artikulálását és gesztusait is teljesen átalakította.

Bozontos, szinte összenőtt szemöldökét felváltotta a híres, csodálkozó, alig egy milliméteres kékes ív a szeme fölött, amely a későbbiekben szinte a védjegyévé vált. Kócos frufrujától is megszabadult, és a maradék haját szakemberre bízta. Teljesen átalakult.

A megérdemelt jutalom: az ABC

Mitty Goldin, az ABC Színház igazgatója cseppet sem volt elragadtatva az ötlettől, hogy az ő neves koncerttermében egy “kezdő amatőr” énekeljen. Asso hetekig győzködte, amíg végül igent mondott, de csupán 5 dalt engedett, nem többet.

Edith egy hosszú, fehér galléros fekete ruhában jelent meg a színpadon. Kezdve az Un jeune homme chantait-vel, majd a C’est toi le plus fort-ral, a Browning-gal és a Contrebandier-rel folytatva. Az utolsó dal a Mon légionnaire volt, ami a legnagyobb sikert aratta. A közönség ráadást követelt, amit meg is kapott. Edith két hétig a neves színházteremben énekelt telt házzal. Örökké hálás maradt Assónak.

Megtanított arra, hogy válhatok emberi lénnyé. Három évébe telt míg meggyógyított. Három év kitartó gyengédségbe, hogy megtanítson: nemcsak a kurvák és stricik világa létezik. Három évébe, hogy kigyógyítson a Pigalle-ból, zűrös, romlott, boldogtalan gyermekkoromból.

vallotta be Edith később.

Mi történt még?

Edith és Raymond 1939-ig, a háború kitöréséig dolgoztak együtt. Amikor a férfit mobilizálták megszakadt a kapcsolatuk. Közel 20 dalszöveget szerzett neki ezen 3 év alatt, s még egy utolsót évekkel később, 1952-ben Mon ami m’a donné címmel. Utolsó találkozásukra Edith halála előtt pár hónappal került sor, 1963 nyarán dél-Franciaországban, a villában, ahol Piaf tartózkodott. Egyes visszaemlékezések szerint Raymond utolsó szava barátnője keresztneve volt: Edith. 1968-ban hunyt el.