Edith Piaf Amerikában

Sikeresnek lenni a szülőhazámban, Franciaországban, ahol az emberek ugyanazt a nyelvet beszélik, és megértik, semmiség: a célom egy nemzetközi karrier. Megakarom ríkatni az embereket, annak ellenére, hogy nem értik szavaimat.

számolt be terveiről Edith.

Talán furcsán hangzik, de eleinte nem mentek a dolgok zökkenőmentesen. A nagy Edith Piaf kudarcot vallott New Yorkban. A sajtó célpontjává vált és mindent elkövettek azért, hogy ezt az ő tudtára is hozzák. A dolgok, azonban gyökeresen megváltoztak később, olyannyira, hogy az USA területén a mai napig ő az egyik legismertebb, legkedveltebb francia előadó.

Az első turné (1947-1948)

Az 1946/47-es év jelentős volt Edith karrierje szempontjából. Akkoriban a 9 fiúból álló Les Compagnons de la chanson-nal turnézott, és bejárták Európa valamennyi országát:

A hatalmas sikereknek köszönhetően, a lista következő állomása az USA volt 1947 őszétől 1948 tavaszáig.
A Francia Rádió élőben közvetítette az USÁ-nak utolsó párizsi fellépését.

Biztosak vagyunk benne, hogy szeretni fogják őt. Vigyázzanak rá, és küldjék vissza nekünk mihamarabb”

zárta a közvetítést angolul a riporter.

Érkezésükkor ellepték őket az újságírók, hisz Edith “Franciaország legnagyobb énekesnője” néven lett beharangozva, ezért izgatottan várták már. A sajtótájékoztató után október 30-án kezdte turnéját New Yorkban, a Playhouse Színházban.

• 

Több mint egy hónapnyi szenvedés, küzdelem várt rá, ugyanis akármit tett, nem tudott megfelelni az amerikaiaknak. Számukra Párizs és Franciaország nem egy törékeny, alacsony, fekete ruhás nő volt. Vidámságra, színekre vágytak. Hatalmas bukás volt.

December 6-án lejárt a szerződése a Playhouse-ban. A következő állomás a híres, fényűző étterem, a Versailles volt, amelyre több mint egy hónapot kellett várnia, így kipihenhette a csalódását. 1947 karácsonyát és harminckettedik születésnapját itt töltötte, menedzsere Louis Barrier, harmonikása Marc Bonel és zongoristája Robert Chauvigny társaságában. Januárban a nyitóesten hatalmas sikert aratott, majd hamar rájött, hogy rossz közönséget céloztak meg korábban.

• 

Edith a Versailles-ban énekel. Hihetetlen siker ebben az elegáns étteremben. 30-40 dollárt kapunk fejenként.

részlet Edith harmonikása, Marc Bonel egyik akkori leveléből.

Kirobbanó örömét szerencséjére volt kivel megosztania: Marcel Cerdan, a bokszoló belépett az életébe. A nyitóesten ő is a közönségben ült. Kapcsolatuk ekkor bontakozott ki. Tavasszal együtt tértek vissza Párizsba.

A második (1948) és a harmadik (1948-1949) turné

Izgatottan, önbizalommal és hatalmas szerelemmel a szívében utazott vissza a számára idegen kontinensre. Ezúttal, azonban Kanadában mérettette meg magát a francia nyelvű területeken. 1948. szeptember 7-én Montrealban, 14-én Trois-Rivières-ben szerepelt. A montreali fellépéséről hangfelvétel is készült, melyet a 1999-ben illegálisan kiadtak. Pár héten belül azonnal visszavonták a forgalomból, így csak azon kevesek birtokában van a felvétel, akik az első napokban csaptak le a CD-re.

• 

Kanada után még New Yorkba is ellátogatott, hogy visszatérjen a Versailles-ba pár hétre. Decemberben haza tért és a karácsonyt Casablancában töltötte, a városban, ahol Marcel lakott. Titokban kellett tartaniuk a kapcsolatot.

1949-ben harmadjára is visszatért Amerikába, ahol már sokkal nagyobb sikernek örvendett mint pár évvel ezelőtt. Sajnálatos módon ezen a turnén veszítette el Marcelt, aki éppen Edith-hez tartva lezuhant a repülővel.

Szólóest a Carnegie Hallban (1956, 1957)

Marcel halála után számos alkalommal visszatért az Egyesül Államokba, de csak 1956-ban, a carnegie hall-i fellépése szilárdította meg hírnevét. A közel háromezer férőhelyes Isaac Stern terem megtelt. A kirobbanó siker egy következő fellépést eredményezett 1957-ben. Szerencsére mind a két előadásról készült hangfelvétel, melyekből az 1956-osat maga Edith vette fel, hogy, mint magánvállalkozó, kiadhassa. Sajnos ez csak halála után 35 évvel valósult meg.

• 

Leszerződött az amerikai Angel Records hanglemezvállalattal és énekelt a híres Capitol Records stúdiójában, ahol Frank Sinatra, a Beatles, Judy Garland dolgoztak, hogy néhányat említsünk. A kis francia nő meghódította Amerikát. Lemezei éppúgy fogytak itt is, mint Franciaországban. 1956-ra ő lett a legtöbbet kereső női énekesnő, előtte Elvis Presley állt a sorban. Egy estért átlagosan 7.000 dollárt kapott, ami 49.000 (mostani árfolyammal számolva ez durván 14.300.000 forint) egy héten. Ezek a számok napjainkban is hatalmas összegek. Kanada, USA, Dél-Amerika a lábai előtt hevertek akkoriban, az egész amerikai kontinens. Mexikóba, Brazíliába több alkalommal is meghívták televíziós műsorokba (melyek egy földrengés következtében mind megsemmisültek).

• 

Búcsú Amerikától (1959)

1959. januárjában már meg volt a szerződése a Waldorf Astoriával és a híres Ed Sullivan show nevű televíziós műsorba is meghívást kapott, immár hatodik alkalommal. Ezen turné legnagyobb eseménye a harmadik carnegie hall-i fellépése lett volna, ugyanis ide is tárt karokkal várták őt. Ezt a nagy eseményt derékba törte egy egészségügyi probléma: Edith-et sürgősen meg kellett műteni gyomorfekély következtében. Egy teljes hónap lábadozás után engedték ki a kórházból, majd két nap múlva bélelzáródással operálták. Újabb egy hónap kezelés messze Franciaországtól, egy new yorki kórházban. Ekkor már három hónapja tartózkodott az Egyesült Államokban, ebből kettőt kórházban töltött. Amint kiengedték újból az Ed Sullivan Show műsorában szerepelhetett.

1959. júniusán felszállt az Orly reptérre tartó gépre és sosem látta többé Amerikát. Egészségi állapota megrendült, 1960-ban egy évet hallgatott és innen már nem volt visszaút. Mégis szinte felfoghatatlan, hogy valaki, aki a semmiből, az utcáról indult, meghódítsa az egész amerikai kontinenset mint francia előadó. Ez csak nagyon keveseknek sikerült, csupán a profiknak, a legjobbaknak…